Képtelenek vagyunk együtt élni dolgokkal úgy, ahogy vannak. A vélemények fontosabbak számunkra, mint a valóságos élet, és hajlamosak vagyunk rá, hogy inkább higgyünk a szavaknak, mint a tényeknek.
A sötétben bármit el tudunk képzelni, de általában csak a fantomjainkat képzeljük el.
A remény szívós valami. Levágod és újranő. Valami elvétetett, lezárult, megsemmisült, de a helyén újra kihajt a remény.
Álom: játék, mint az élet… Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.
Amikor az vagy, ami nem vagy, akkor ami te vagy, az nem te vagy.