Gyakran mindent elkövetünk, hogy a világ elől eltitkoljuk a kiszolgáltatottságunkat, és ehhez komoly színjátszásra van szükség.
Amint az ember megteremt valamit, többre vágyik. Az elég nem létezik.
Ha valaki azt mondja, hogy nem akar valamiről beszélni, akkor ezt rendszerint úgy kell érteni, hogy nem is tud egyébre gondolni.
Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem.
Szerettem volna törni-zúzni, amíg a világ nem tükrözi a bennem uralkodó káoszt.
Az én édesanyám nagyon jó asszony – többet tudok róla mondani: de lehet-e többet mondani valakiről, mint azt, hogy jó?