Nem azt akarja-e mindenki? Megtartani, amit nem lehet? És szabadulni attól, ami nem akarja elhagyni az embert?
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.
Nincsen olyan kevéske, melyben ne lehetne a legtöbbre lelni.
Ha az univerzum közepébe tekintünk, hidegséget látunk ott. Ürességet. Végtére is, az univerzum nem törődik velünk. Az idő sem törődik velünk. Ezért kell nekünk, embereknek törődnünk egymással.
Néha azzal veszekszünk a legtöbbet, akit a legjobban szeretünk.
Te késlekedhetsz, de az idő nem fog.
Akik különböző úton járnak, nem adhatnak egymásnak hasznos tanácsokat.