Az emberek néha úgy is tudnak hazudni, hogy csöndben maradnak.
Nincs nagyobb szenvedés, mint az a tudat, hogy másnak szenvedést okoztunk.
Valójában nem minden az, hogy megőrizzük a csendet, arra is ügyelnünk kell, miféle csendet őrzünk meg.
Az ember addig nem tartozik sehová, amíg nincs a földben halottja.
Nem akarok csak azért beszélgetni, hogy ne hallgassunk!
A szép mozdulat a szem zenéje.
Miért kell félni egy „nem”-től, miért kell bármit is későbbre halasztani, ha a legfontosabb mindenekfölött teljességében élvezni az életet?