30-ig hevít a nő; azután a bor; azután a kemence sem.
Az ember mindent nélkülözhet, csak a másik embert nem. Különösen a betegségben tanuljuk meg, milyen nagy szükségünk van a másik emberre.
Megszokik az ember bármit ezen a világon.
Azt kérded magadtól, hogy mi a szerelem, meg hogy szerelmes vagy-e. Közben pedig inkább azt kellene kérdezned, mi nem szerelem.
Az ember ne azt nézze, hogy az emberek mit tartanak normálisnak, hanem, hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának.
Ahol nincs szeretet, ott semmi sincsen. Ahol kihunyt a szeretet, félelem költözik a szívekbe. Ha szeretni tudsz, nincs mitől félned.
Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni – és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg.
