Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél – mindennél – rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk.
A mennyországot a klímájáért, a poklot a jó társaságért részesítem előnyben.
A remény örök, különösen, ha a lehetséges megoldás nem túl emberi.
Egy vitában az a lehető leghitványabb fogás, ha az egyik fél a másik nyelvtani hibáiba köt bele.
Aki nem fogadja el, hogy a változtatás fájdalommal jár, annál soha nem fog bekövetkezni a fejlődés.
Ha nincs módunk megtapasztalni a valódi káoszt, soha nem nyerünk valódi békét.