A megbékélés sosem felejtés. Éppen ellenkezőleg: emlékezés, de bocsánattal teljes emlékezés.
A szerelem ott kezdődik, mikor a belső figyelem egyszerre folyamatossá válik, s intenzitásában szinte az elviselhetetlenségig fokozódik.
Választhatok, hogy minek tekintem magam: a világ áldozatának, vagy egy kalandornőnek, aki kincset keres. Az egész csak nézőpont kérdése.
Az embereknek igenis szükségük van a kritikára, ha már önkritikájuk nincs.
Nem szeretek szerencsejátékokat játszani, de bízom annyira magamban, hogy saját magamra bármikor fogadnék.