Az ébrenlét más embereké, csak az álom a mienk; ha jót álmodtál, örülsz, hogy jó volt; ha rosszat álmodtál, örülsz, hogy csak álom volt.

Együtt (…). Túl gyakran használják az emberek ezt a szót, a végén legtöbbször mégsem marad belőle semmi.

A fiatalság nincs összefüggésben az évek számával, csak a lélek frissességével.

Csak két dolog tudja felfedni az élet nagy titkait: a szenvedés és a szerelem.

A városban élve elfelejtjük, milyen fekete az éjszaka, milyen ragyogó a hold, milyen rengeteg a csillag.

Az egész múlt kezeskedik a jövendő biztonságáért.

A kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet.

Néha, nehéz körülmények között, összetévesztheti az ember az együttérzést a szerelemmel.

Ami az egyik embernek étel, a másiknak méreg. A nap fényt ad a sasnak, de megvakítja a baglyot.