Mindannyian hercegnőnek és hercegnek születtünk, a legtöbben azonban békaként végezzük, aki már abban sem hisz, hogy egy nap jön valaki és megcsókolja.
Akiket a legnehezebb szeretni, azoknak van a legnagyobb szüksége a szeretetre.
A tömeg magányos hely, olyan közösség, amiből hiányzik a szeretet.
Az ember csak azt a művet tiszteli, amit maga alkotott.
Amikor gondtalan életre vágyunk, emlékezzünk arra, hogy a tölgyek is ellenszélben válnak erőssé, és a gyémánt is nyomás alatt készül.
Vajon mikor tudja meg a baba, hogy anyjának jólesik, ha ő rámosolyog?
Élni, szeretni minden percet, minden másodpercet. Nincs hely, nincs idő a szomorúságra, a kétségre, semmire: csak a nagy szeretet van, az élet szeretete.