Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük.
A gondolatot és tetteket mérföldek választják el.
A sors nyújthatja segítő kezét, és általában meg is teszi, de nekünk is ki kell venni a részünket belőle.
Az igazi szeretet ott kezdődik, ha én tiszteletben tartva elengedem azt, aki szeretne elmenni, bármennyire is fáj nekem.
A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeressék, és nem abban hogy ő szeret.
Sajátosság sajátosságot idéz elő.
Mi a barátság egyáltalán, ha nem az, hogy osztozunk egymás őrültségeiben?