A dolgoknak megvan az a kellemetlen hajlamuk, hogy felgyülemlenek.
Az embernek meg kell tanulnia, hogyan nézzen, mielőtt látni akar.
Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen.
Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég és végül úr a házban.
Mindenki másképp boldog és boldogtalan, jelleme, sorsa s még életkora szerint is.
Minden tragédiák legmélyebbike nem az, hogy fiatalon halok meg, hanem ha 75 éves koromig élek úgy, hogy sosem éltem igazán.
Ha megfogná a kezem, lehet, hogy belehalnék a boldogságba.