a reményért.
Rájöttem, hogy amiben nem hiszek, arra soha nem leszek képes koncentrálni.
Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll.
A remény olyan, mint egy üvegszilánk a talpadban. Amíg a húsodba vág, addig minden lépésnél fájdalmat okoz. De ha kihúzzák, vérzik ugyan egy darabig, és az is eltart egy ideig, amíg begyógyul, de a végén ismét tudsz járni.
Ha azt akarod, hogy jó kiszolgálásban legyen részed, szolgáld ki magadat!