Nem hiszem, hogy könnyebb lesz valaha is. Csak hozzászoksz az ürességhez, a veszteséghez, és megtanulsz vele élni.
Beszélünk hosszan és szépen – s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit.
Eldöntöttem, melyik életet választom, most már szeretném elkezdeni élni.
Az összes aranyunk és ékszerünk sem képes csillapítani az éhségünket és oltani a szomjunkat.
Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
Másoktól várni a boldogságunkat éppolyan ostobaság, mintha másoktól várnánk, hogy helyettünk nőjenek fel, helyettünk tanuljanak, helyettünk szenvedjenek, örüljenek és éljenek.