Az a nő, aki habozik, hogy meghozzon-e valami áldozatot azért, akit szeret, ne hozza azt meg.
Öltözz rongyosan, és ruhára fognak emlékezni; öltözz kifogástalanul és a nő emléke marad meg bennük.
Nem is annyira az érintése hiányzott, mint ő maga: egyetlen igaz társa és barátja, a beszélgetéseik, a vitáik, csalhatatlan éleslátása és kitűnő emberismerete, amely olyan sokszor segített már neki.
A sértegetés olyan, mint a tőr: fontos, hogy melyik irányba mutat, és hogy te magad hol állsz.
Az ingának mindkét irányban ki kell lengenie: a düh mellett lennie kell mosolynak, közös nevetésnek is.
Könnyű hűségesnek lenni – impotensen. A helytállás csak a reális kísértések visszautasításával mérhető.
A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás.