Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.
A magány az az állapot, amikor valakiben háború zajlik, belső háború; az egyedüllét meg az az állapot, amikor valakiben nincs harc, benne az angyal és az ördög békét kötött.
Azért érezzük azt, hogy van szabad akaratunk, mert nem vesszük figyelembe, hogy amíg az akarat maga meg nem jelenik, fogalmunk sincs, mit akarunk tenni.
Akik nem élnek derűsen feleségükkel, s nem vonják be őket a játékba és nevetésbe, arra tanítják őket, hogy külön keressenek maguknak gyönyöröket.