Ne gyújtsd fel magad mögött a hidakat! Magad is meglepődsz majd, milyen gyakran kell átkelned ugyanazon a folyón!
Tud az ember szenvedni a szerelemtől. Éjjel-nappal, folyton csak arra a valakire gondol, aki nem akarja őt többet látni, tépelődik, mi a jobb: írni neki, felhívni, vagy csendben viselni az álmatlanságot.
A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.
Kár, hogy amikor az életben a legnagyobb szükség lenne a felnőtt bölcsességre, akkor még nincs meg.