A múlt már csak ilyen. Elmúlt. Vége. Nincs értelme újraélni. Inkább a jelenre összpontosítanék, a mostra, erre a pillanatra.
A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeressék, és nem abban hogy ő szeret.
Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott.
Az igazságtalanság ejti a legfájóbb sebeket, haragot szít!
Az álom előtti pillanatok hasonlítanak a halál képéhez. Elönt a kábulat, és lehetetlen meghatározni, mikor kezd az „ÉN” más formában létezni. Az álmaink a mi második életünk.
Csak egy valóság létezik, igazság azonban annyi, ahány ember.