Légy kedves másokhoz – mindenkinek kemény csatákat kell vívnia.
Oly sok fa törik le saját termésének súlyától, pedig a vad szelek nem bírták megroppantani.
Ezer haszontalan mondatnál többet ér egyetlen szó – mert az önmérséklet nyugalmat ad.
Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni – és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg.
Az egyetlen élet, amit élni érdemes, az, amelyben nem állítunk magunk elé határokat. Ki kell tárni az ablakokat, és kidobni rajta minden gátat, tétovázást.
Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni.