Mindenki képes arra, hogy boldogtalanul éljen, a boldogsághoz azonban nagy bátorságra van szükség – az már nehéz feladat.
A vízcsepp kivájja a követ, a gyűrűt elkoptatja a viselés.
Nem árt óvatosan mozogni egy olyan világban, amelybe már nem illesz bele.
Nem kell bátornak, szentnek, mártírnak vagy zseninek lenni ahhoz, hogy valaki ateista legyen. Elég, ha képes azt mondani, hogy „nem tudom”.
Csak mert nem engedek a kísértésnek, hogy megkóstoljam a bort, ez még nem jelenti azt, hogy nem tudom méltányolni a bukéját.
A szépben mindig van valami megdöbbentő és szokatlan, valami ünnepi és korlátlan.