A rég várt is váratlanul ér, amikor végre bekövetkezik.
Ha az ember szeret valakit, nem engedheti, hogy hazugságok válasszák el tőle. Bármi történt is, még ha örökre elveszítettük is egymást, tartozunk egymásnak az igazsággal.
Amit az emberek csak fényes kavicsnak vélnek, abban az ékszerész felismeri a gyémántot.
Lehetek csak tizennyolc, de már látom, hogy a világ két részre oszlik: a cselekvőkre és a figyelőkre. Azokra, akiktől beindulnak a dolgok, és azokra, akik csak baktatnak utánuk.
Az emlékezet különös művész, átfesti az élet színeit, kiradírozza a középszerűt, hogy csak a szép vonásokat, a legizgalmasabb íveket tartsa meg.
A szerelem idővel szeretetté változik. (…) Vagy unalommá, esetleg gyűlölködéssé.