A tömeg magányos hely, olyan közösség, amiből hiányzik a szeretet.
A legtöbben úgy is élnek, hogy észre sem veszik, milyen kincs van a szemük előtt.
Az ember élete nem kívül van, hanem bent, a lélekben. Ami kívül van, az közömbös… nem létezik.
Etess galambokat, kacsákat.
A férfi úgyis csak a kalandot keresi, mindig az újat – valójában még ma is vadászó barlanglakó, akit a fajfenntartási ösztöne hajt.
A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás.
Az életben (…) sokszor kapunk sebeket, sokszor ránk taposnak, megbántanak, megsértenek, de értékünket mégis megtartjuk. Ha van.