Ha a lány a kôrisbogarat megszárítja, porrá töri, pogácsába süti, s a kinézett legénnyel megeteti, a legény utánnabolondul.
Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
Ha valaki álmában kotlóstyúkot lát, hamarosan meghal.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
A bölcsőbe egy ollót és egy seprűt tettek, melléje pedig egy Bibliát, amíg a gyermeket meg nem keresztelték, hogy az ördögök ne lophassák el.
Aki szent András napjára virradólag megakarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap böjtöljön.
Az istálló ajtajára fehér keresztet festettek, hogy az ördög ne apassza el a tehén tejét.
12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
Az istállóba döglött lófejet tégy, hogy az ördög a ló sörényeit ne bontsa össze, s ha összebontotta, balkézzel bontsd ki s többet nem bontja össze.
Ha a cseberrudat vagy akármit az életből (udvar) ellopnak, a tehén teje elmegy (elapad).
Ha a verebek vagy a tyúkok a porban fürdenek, eső lesz.
Ha a tyúk az udvar közepén kapirgál eső lesz.
A meddő menyecske kenyérdúcot egyen, az meghozza a gyermeket.
Ha a naplemente nagyon vörös, szél lesz másnap.
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
Nem jó sok diót enni mert megnő tőle az ember orra.
Ha az ember halottal álmodik, eső lesz.
Mikor jégeső esik, a fejszét az udvar közepébe kell szúrni, hogy elálljon.
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Ha a macska hosszában fekszik a szobában, halált jelent.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.
Azt tartották, hogy ha egy kísértet elé ledobnak egy zsebkendőt, elárulja hová ásta el a pénzét.
Ha új fésüt veszünk, azzal előbb a kutyát vagy a macskát kell megfésülni, hogy el ne hulljon az ember haja.
Ha valaki állattal álmodik, az közeli halált jelent.
Ha a gombát a tövénél megnézzük, nem nő tovább.
Ha közel látszik a hegy, eső lesz.
Ha az asszony féltette az urát, megleste hova vizel az ura, utánna annak a közepébe leszúrt egy gombostűt. Ezután bátran ereszthette bárhová, mert nem volt ereje se kedve senkihez és semmihez. Ezt csak akkor lehetett feloldani, ha a férfi a felesége mellé feküdt, aki előtte beszúrta a tűt az ágyba.
Ha teli edénnyel jönnek szembe az emberrel, szerencsés útja lesz.
A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a legény halálosan beléjük szeret.
Éjszaka kenyérrel álmodni vendéget jelent.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
Ha valaki egy ruhadarabot fordítva vesz fel, az szerencsét jelent.
Vasárnapkor szedett orvosság nem használ.
Ha naptól ragyog Vince, dugig tele lesz a pince.
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők. A Saturnus isten tiszteletére rendezett ún. Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem […]
A baba bölcsőjébe fokhagymát tettek, hogy elűzze a rossz szellemeket.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Lakodalom napján az esős idő arra mutat, hogy a fiatalasszony pletykás lesz. Nem lesz jó élete, zavaros lesz, mint az idő.
Ha tavasszal keresztet festesz mésszel a kapura, akkor a boszorkányok kerülik a házat, tehénnek a tejét se viszik el.
Aki varrás közben megszúrja az ujját, az nagyon fog tetszeni a legényeknek.
Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
Ha azt akarja valaki, hogy sok kakasa legyen tyúkültetéskor,férfikalapból öntse a tojást a fészekbe.
Ha Szilveszter éjjelén éjfélkor, amikor harangoznak, lámpákat gyújtasz és asztalt terítesz, és mint leány, magad vagy a szobában, annak a férfinak jelenik meg előtted az árnyéka, aki téged elvesz.
Halottat nem szabadott áthozni a határon, mert elveri a jég a vetést.