Olykor eleget szenvedünk ahhoz,
hogy jogunk legyen soha azt nem mondani:
– Nagyon-nagyon boldog vagyok.
Tévedéseink elől nem menekülhetünk, mert önmagunkat mindenhová magunkkal visszük.
A legnagyobb hiba abban van, aki nem a jobbaknak akar tetszeni, hanem a tömegnek.
Minden ember átélhet a maga sorsában egy külön világvéget. Ezt nevezzük kétségbeesésnek.
Ma ne vitázz senkivel.
A remény kulcsfontosságú tényező. Nélküle semmik vagyunk. A remény formálja az akaratot, az akarat pedig a világot.
Boldog vagyok és szenvedek. Boldog vagyok, hogy miatta szenvedhetek, s imádom az ő fájdalmát, mert szerelmének jele…
A mai világban nehezen veszünk tudomást a csendről. Az űrt mindig kitölti a tévé, a rádió, esetleg egy autóduda hangja, vagy egy üres, semmitmondó társalgás.
Mert mi a szerelem? Néha egyszerűen az, ha önmagadat adod, és hagyod, hogy akit szeretsz, szintén önmaga legyen.