Nagy bűn, ha valaki nem tudja észrevenni saját boldogságát.
Mindannyian hercegnőnek és hercegnek születtünk, a legtöbben azonban békaként végezzük, aki már abban sem hisz, hogy egy nap jön valaki és megcsókolja.
Magányos énünk börtönéből menekülünk a kapcsolatokba – és a kapcsolatokból menekülünk a magányos énünkhöz.
Aki egyszer „úr”-nak született, annak a szívéből ki van véve az az erő, hogy saját magának „ura” lehessen. Az rabja a hajlamainak, az játéka a pillanatnak.
A biztonságot keresed? Legyél te a biztonság! Önmagad biztonsága. A békét keresed? Legyél te a béke! Önmagad békéje. A fényt keresed? Legyél te a fény! Önmagad fénye.
Az ember becsvágya olyan eszményi közönséget teremt magának, amelyet úgy hívnak: utókor.