A szerelemben szabadnak kellene éreznie magát az embernek, nem rabnak.
Megbocsátani csak annak lehet, aki magának is meg tud bocsátani.
Attól tartok, barátságon sokszor csupán egy bizalmas viszonyt értenek, aminek semmi köze az őszinte érzésekhez.
Aki az álmát keresi, abból merít ihletet, amit csinál, nem pedig abból, hogy elképzeli, mit csinálna.
Higgy az emberben, önmagadban is – a másokba vetett bizalom magunknál kezdődik.
A családban megtanuljuk értékelni az embereket attól függetlenül, hogy hogyan néznek ki, vagy mit tudnak értünk tenni. Megtanulunk a belsőnkből szeretni.