Meglepő, milyen könnyen elfordulnak az embertől a barátai, ha egyszer a bajtársiasság mázát lemossa a félelem vagy az önérdek.
Minden apa gyűlöli a fiát, mert attól fél, hogy a fia talán kevésbé fogja elrontani a saját életét, mint ahogy ő elrontotta a magáét.
Furcsa az élet. Ahogy összehoz két embert itt meg amott, mintha csak véletlen lenne, s aztán egymáshoz láncolja őket a barátság láthatatlan erejével.
Két dolog van, amit többnyire csak visszatekintve ismerünk fel. Az ostobaság az egyik. A másik az alkalom, amit elmulasztottunk.
Amikor gondtalan életre vágyunk, emlékezzünk arra, hogy a tölgyek is ellenszélben válnak erőssé, és a gyémánt is nyomás alatt készül.