A remény szívós valami. Levágod és újranő. Valami elvétetett, lezárult, megsemmisült, de a helyén újra kihajt a remény.
A téma is csak olyan, mint a szenzáció: az ismétlés elkoptatja.
A saját utamat kell járnom halálom órájáig, ugyanis mások elgondolásait nem érthetem, nem követhetem és nem válthatom valóra, csak a magamét.
Minden reggel újrakezdés, minden reggel új világ.
Nem akarok több öntelt politikust látni, aki általunk gazdagodott meg.
A rég várt is váratlanul ér, amikor végre bekövetkezik.
A demokrácia a csőcselék uralma.