Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.
Soha nem létezett semmiféle „azok a régi szép idők”, mindig is csak a mindennapok voltak.
A mai nap csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani.
A kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet.
Az emberfélének két élete van. Az egyikben mindig álmodik, a másikban pedig eltemeti, amit álmodott.
Nem bánom, hogy a férfiak világában kell élnem, addig, amíg nő lehetek benne.
Minden egyes fájdalom csavar rajtam még egyet. Mint egy ruhából a vizet, úgy csavarja ki belőlem az életet.