A járatlan utakkal az a helyzet, hogy többnyire jó okkal járatlanok.
Aki szolga, elveszti kezdeményező képességét.
Ha ó-esztendő estéjén hasáb fákat állítasz fel, úgy hogy megálljon, s mindenkinek nevet adsz, amelyik hasáb eldől, akinek a neve volt rajta, az abban az évben meghal.
Az emberben éppen annyi rossz van, mint amennyi jó, s hol az egyik, hol a másik kerül elő, aszerint, hogy a körülmények melyiknek kedveznek.
A szülők olyanok, mint a hegyek; a gyerek azzal tölti életét, hogy megpróbál felkapaszkodni rájuk, és nem is sejti, hogy egy szép napon mi játsszuk majd az ő szerepét.
A jognak van ereje, vagy az erőnek van joga?