Ha egy asszonynak egyebe sincs, csak a makulátlan hírneve, az bizony olyan sovány kóró, hogy éhen döglene mellette a szamár is.

Sose szégyelld a származásodat. (…) Lesznek majd, akik az orrod alá dörgölik, de azokat észre sem kell venni.

Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen.

A másik teljes megismerése (…) lehetetlen, már csak azért is, mert megválogatjuk, mit fedünk fel egymás előtt.

Föladtam, hogy megpróbáljak rendesen viselkedni. Most egyszerűen azt teszem, amihez kedvem van, és utánam az özönvíz!

Néha olyan jól esik sajnálni magunkat.

Megtehetjük, hogy csak hátrálunk és hátrálunk, amivel mindörökké sarokba szoríttatjuk magunkat, vagy előállhatunk, és akkor és ott találkozhatunk az ellenséggel, ahol mi akarunk.

Az, hogy emlékszel majd rám, az éppen az a halhatatlanság, amire nekem szükségem van.

Nincsen olyan kevéske, melyben ne lehetne a legtöbbre lelni.

Mindent akartam, ami nem volt az enyém. Ám amikor megkaptam, már nem pontosan az volt, amire vágytam.