Azt hiszem, az ember rossz szokásai közt a legszívósabb az, hogy szeret tanácsot adni.

Két világ van: az, amelyikről álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik.

Istennek van humorérzéke. És mivel egy ilyen csodálatos világot teremtett nekünk, joggal várja el tőlünk, hogy még a legborongósabb napokon is találjunk okot a nevetésre.

A balszerencsét a legtöbb ember elviseli. Ha igazán próbára akarjuk tenni egy ember jellemét, adjunk neki hatalmat.

Nincs öregebb annál, mint akiben kihunyt a lelkesedés lángja.

Milyen boldogan dől le a turista a hegytetőn, ahová keserves kapaszkodásokkal jutott fel. De boldog lenne-e, ha mindörökre ott kellene pihennie?

A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.

Akárhogy is van, minden kapcsolat érték, s ameddig lehet, megőrzendő ebben a rideg és egyre ridegebbé váló világban.