Minden ember élete ugyanúgy ér véget. Csak hogy hogyan élt, és hogyan halt meg, az, ami megkülönbözteti egyik embert a másiktól.
A bölcs emberek azért beszélnek, mert van mondanivalójuk; a bolondok azért, mert mondaniuk kell valamit.
Ments meg, Uram, a barátainktól, az ellenségeinkkel majd magunk is elbánunk.
Vágyaink a bennünk szunnyadó képességek előhírnökei.
Legyünk figyelemmel azokra, akik boldogságunk okozói, kertészek ők: virággal borítják be lelkünket.
Az ismeretlenektől tartani kell. (…) Ismeretlenek pedig mindig vannak.