A magány olyan kert, amelyben elszárad a lélek; az itt termő virágoknak nincs illatuk.
A halálhoz fűződő viszonyom változatlan. Erősen ellenzem.
Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél – mindennél – rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk.
Sok millió apró döntés (…) befolyásolhatja az utat, és vele együtt a jövőt.
Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bárhol, bármikor, bárhogyan.
Az ember alkalmazkodik – lényegében mindenhez. Hozzászokik. Nincs jó vagy rossz, állapotok vannak. A hozzáálláson múlik, jónak vagy rossznak ítéled-e a helyzetet.
Ha döntenem kell a között, hogy a barátomat vagy az országomat árulom-e el, akkor inkább a hazámat.
Ha azt gondolod, hogy a világ ellened fordul, akkor tényleg ellened fordul.