Verbuválónak, czigánynak, kalmárnak, soha ne higy.
Jobb egyedül menni szorongva és szomorúan, mint másokkal olyan úton, amely méltatlan hozzánk.
Aki ötvenévesen is ugyanolyannak látja a világot, mint húszévesen, az harminc évet elpazarolt az életéből.
A kis tévedés mindig szörnyű nagy tévedéssé válhat, ha az ember ragaszkodik hozzá, ha elmélyíti azzal, hogy nagy feneket kerít neki, ha „végigviszi”.
Egy hasztalan élet egyenlő egy korai halállal.
Akit együttérzésből szeretünk, azt nem szeretjük igazán.
Nagyon nehéz összeszidni egy embert, aki beismeri a hibáját.
A külső pörgés mindig az önmagunktól való menekülés biztos jele.