Sohasem ennék meg élőlényt (…). Ugyanannyi lélek van bennük, mint bennünk. Illetve talán több is.
Az élet az erőfeszítéseket díjazza, nem pedig a kifogásokat.
Nem mindig azé a nagyobb felelősség, aki a hibát elköveti, hanem sokszor azé, aki nem képes megbocsátani, és ezzel sokkal nagyobb hibát követ el.
Az emberek azért ajándékoznak egymásnak virágot, mert a virágban benne van a Szerelem igazi értelme. Aki megpróbálja birtokolni, az látja, hogy mint hervad el a szépsége.
Tarts ki, vagy pusztulj el, de meg soha ne hajolj.
Az emberek irigysége mutatja, hogy mennyire boldogtalanoknak érzik magukat; mások tetteire irányuló folytonos figyelmük pedig jele annak, hogy mennyire unatkoznak.
Amikor valóban megbocsátunk valakinek: elfelejtjük, amit ellenünk elkövetett.