A művészet nem az, hogy meg tudunk-e rendezni egy ünnepet, hanem, hogy találunk-e olyanokat, akik örülnek neki.

Ezért olyan szép minden kisgyermek – mert nem érdekli a véleményed.

A félelem ragályos. Elkapható. Néha az is elég, ha valaki kimondja, hogy fél, és a félelem valósággá válik.

Nincs nagyobb fájdalom, mint azé az emberé, aki pénzt akar kölcsönkérni, és rájön, hogy addig halogatta a dolgot, amíg késő lett.

A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!

Nincsenek véletlenek, minden a gondolataidban gyökerezik – abban, hogy mit akarsz és mit tudsz meglátni egy fordulat mögött.

Az erőt a nőktől várjuk. Lehetőleg úgy, hogy észre se vegyük. Finoman, okosan, ravaszul, tapintatosan adjatok erőt nekünk – ne sérüljön a gőgünk és a felsőbbrendűség-tudatunk. Így élünk, sajnos.