A szerencse önmagában soha nem elég.
Sokszor hallunk olyan óriási ötletekről, amelyek talán megváltoztatják a világot. De ha érzelem nélkül, Szeretet nélkül mondják el, bármilyen logikusan és okosan hangzik is, nem érint meg minket.
Nekem arra van szükségem, aki tengerre nyíló ablak, nem pedig tükör, amely unos-untig csak engem mutat.
Az emberek mindig csak azt hiszik el, amit el is akarnak hinni.
Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.
Tudomásul kell vennünk, hogy a szerelem sem mentes a veszélytől, hogy azok, akik szeretik egymást, életre, halálra felelősek egymásért.
Soha nem ítélhetjük meg mások életét. Mindenki csak a maga fájdalmait és lemondásait ismeri. Lehet, hogy úgy érzed, jó úton jársz, de soha ne gondold, hogy ez az egyetlen helyes út.