Nem annyira az érint meg másokat, amit mondunk, mint az, ahogyan élünk.
Az éjszakai tervek reggelre mindig elromlanak. Az éjszakai gondolatoktól reggelre elidegenedünk.
Az emlékezet különös művész, átfesti az élet színeit, kiradírozza a középszerűt, hogy csak a szép vonásokat, a legizgalmasabb íveket tartsa meg.
Az értelmes ember kiverekszi a maga helyét, a többi elhull. Ez a társadalmi törvény.
Ezer haszontalan mondatnál többet ér egyetlen szó – mert az önmérséklet nyugalmat ad.
A rab ember mindig eszményíti a rabságát.
Semmi sem lehetetlen, ha a szándék mellett időt és energiát is áldoznak rá.

