Én – az a szó, amelyet a leghalkabban kell kiejtenünk.
Az élet útja nincs aszfaltozva, nincs fényesen kivilágítva és útjelző táblák sem sorakoznak a szélén. Göröngyösen kanyarog a vadonban.
Az emberek már föl sem fogják, mi minden jót mutat meg az élet, mialatt a nap az útját járja az égen.
Semmit sem gyűlölhetünk vagy szerethetünk addig, amíg meg nem értettük.
Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant ki tud bírni.
Minden őrült bölcsességnek gondolja a bolondságát, és a mások bölcsességét pedig bolondságnak.
Egyetlen jó cselekedet sem marad büntetlenül.