Vajon van-e értelme a hatalom megszerzésének, önmagunk megvédésének, ha közben el kell adnunk a lelkünket?
Nem a múló időt kell ünnepelni, hanem dicsőséget szerezni annak, ami még előttünk áll.
Az életben nem azon fordul meg valami, hogyan mondjuk el és fejezzük ki, hanem azon, hogy miképpen gondoljuk és érezzük.
A legkönnyebb a szeretett embert – nőt vagy férfit – felelőssé tenni azért, hogy kapcsolataink kiégnek, elromlanak.
Vannak pillanatok, amikor bele kell törődnünk a sorsunkba, és hagynunk kell, hogy a dolgok tovább folyjanak a saját medrükben.
A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van, és nem arra, ami hiányzik.
Amikor beleharapsz a kézbe, amelyik etet, akkor várható, hogy ököllé záródik. Ez nemcsak egyszerűen így megy; ez így igazságos.