Minden emberi lény számára létszükséglet az önmagával való elégedettség.
Az igazságról kiderült, hogy jobban fáj, mint a hazugság.
Helyrehozhatatlan a múlt, a jelen viszont olyan számotokra, mint az építő lába előtt heverő mindenféle épületanyag: a ti dolgotok, hogy jövendőt építsetek belőle.
Nekem is lenne okom keseregni, de valahogy nem vagyok rá alkalmas. Én boldogságra születtem.
Az elme, mely néha úgy gondolja, hogy csodák nem léteznek, magában véve is csoda.
Látja… az élet nem olyan jó… de nem is olyan rossz, amilyennek hisszük.