Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem, hogy íveljen.
Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van – de nem vesszük észre. Amíg éljük, azt hisszük, természetes… Csak amikor elmúlt már, döbbenünk rá, hogy csodában éltünk. Utólag. De akkor már késő.
Mindenütt lehetsz boldog, az egész csak nézőpont kérdése.
Úgy gondolom: csak a nők eredetiek, a férfiak reménytelen esetek. Unalmasak. Vannak férfiak, akik meghatóak, de ha megmondod ezt nekik, már nem azok.
Jól titkolod, (…) de azért le merném fogadni, hogy sokat szenvedsz. Csak nem engeded, hogy meglássák rajtad.
Nem az öregedés miatt hagyunk fel álmaink követésével, hanem az álmok hiányától kezdünk el öregedni.
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.