Sohasem ismerhetjük meg a valóságot. (…) Minden szépségnek megvan az árnyoldala és mulandó.
Halálom napja a legbensőségesebb magányom.
Nem minden szó mondható ki, az egyik magunk miatt, a másik kíméletből.
A legtöbb ember ketrecét a félelem hozza létre, maguknak csinálják őket.
Csak akkor kezdünk valamely erényünknek nagy értéket tulajdonítani, amikor észrevesszük, hogy ellenfelünkből hiányzik.
Az idő azért hoz gyógyulást a fájdalmakra és a viszályokra, mert az ember közben változik, többé nem ugyanaz a személyiség.
Vannak órák, mikor a dolgok levetik álarcaikat, mikor a szögletek letompulnak, s a sebek észrevétlenül begyógyulnak a csöndben.
A legszebb dolog, ami embernek osztályrészül juthat, az élet misztériuma.