Szerző: Liviu Rebreanu
Bejelentkezés szükséges.
-
Akinek semmije sincs, az mindig könnyebben ad.
-
A lehajtott főt nem csapja le a pallos.
-
A szerelemben soha sincs szükségünk meggyőződésre, sohasem várunk bizonyítékokat. Mindaz, ami nem hódolat és hűség, nem szerelem.
-
A szerelem nem ismeri a hűséges meg a hűtlen szót.
-
A szerelemben csak a jelennek van jelentősége. Aki a múltat firtatja, nem szeret igazán.
-
A hallgatásnál nincs nagyobb kínszenvedés a világon. A hallgatás fájdalmas, akár a nyílt seb, és gyászfekete, mint a halál.
-
Csak a kötelesség teljesítése adja meg az embernek az élet nyugalmát és a lelkierőt.
-
Megszokik az ember bármit ezen a világon.
-
Amitől félsz, attól nincs menekvés!
-
Könnyű az étvágyat fölkelteni, de kielégíteni annál nehezebb.
-
Legalább ahhoz a jogunkhoz ragaszkodjunk, hogy egymás közt elpanaszoljuk a bajainkat.
-
Talán nincs is igazság… Talán csak arra találták ki, hogy a szerencsétlennek vigasza legyen.
-
Az őszinteség és a túlbuzgóság teszik veszedelmessé a félművelt embereket. (…) Az ilyen emberek akaratukon kívül sok szerencsétlenséget okozhatnak.
-
Az ember csak akkor értékeli igazán a boldogságot, ha már a boldogtalanságba is belekóstolt.
-
Ha a bojártól veszel el valamit, nem bűn, úgyis a te munkádon szerezte.
-
Akinek mindene megvan, az nem hall meg semmit…, de akinek semmije sincs, az még a légyzümmögésből is reményt kovácsol.
-
A szerelmes férfi minden óvatos tanácsot hajlandó félreérteni.
-
A komolyan megépített ház nem homlokzatával kérkedik.
-
Mindenki azt hiszi, hogy nőnek könnyebb túljárni az eszén.
-
A kutya sem ugat, amikor harapni készül.
-
Elég a rosszra akkor gondolni, ha már beteljesedett; minek izgassa az ember magát előre is?
-
Legyünk hálásak minden napért, mert úgysem tudjuk, mit hoz a holnap!
-
Aki folyton a veszély közvetlen közelében él, az lassan hozzászokik.
-
A műszaki emberek, csak hogy fontosságukat és hasznosságukat bebizonyítsák, szeretik eltúlozni a munka tartamát.
-
Csak a gyávaság keres önigazoló érveket és magyarázatokat!
-
A parasztot csakis félelemmel lehet kordában tartani!
-
Az élet csakis a szív által létezik, és szív nélkül az agy holt sejtek szánalmas halmaza marad.
-
Az ember élete nem kívül van, hanem bent, a lélekben. Ami kívül van, az közömbös… nem létezik.
-
Az egész élet nem más, mint csalódások szakadatlan sora; szüntelen küzdelem álom és valóság között.
-
Egyetlen paradicsom sem lehet olyan szép, mint az, amit magunk alakítottunk ki lelkünkben. És ami az egyiknek mennyország, a másiknak esetleg pokol.
-
Az ismeretlen jövő az egyetlen komoly ösztönző erő ezen a világon: benne szunnyadnak mindazok a titkok, melyek értelmet adnak az életnek.
-
Addig is, míg egy szerény kis helyet találok magamnak az új világban, vágyódom a régi után, melyet otthagytam.
-
A leghősiesebb halál sem ér annyit, mint a leghitványabb élet.
