Félelmetes, milyen ereje van néha egy szónak. Sorsokat sodor és életeket dönt. Egyetlen szó, amit nem kellett volna kimondani.
Tapasztalást pénzért venni vagy hagyományképpen kapni nem lehet.
Üres napok. Ülök a félhomályban.
Elfog a melankólia
és megalkuszom a mulandósággal.
Értékelheti-e az ember a tökéletességet, ha az állandóan jelen van az életében?
Az ember mégse vallja be szívesen, hogy alig tud valamit a legközelebbi hozzátartozóiról.
Kevés olyan bosszantó és elviselhetetlen dolog van a világon, mint valaki másnak a jó példája.