Az életvágy minden ember legtermészetesebb érzése.
Nem okos, aki nem bolond egy kicsit, és nem egészséges, aki egy picinykét nem beteg.
Aki lusta, az vagy beteg, vagy még nem találta meg a kedvére való munkát.
Tud az ember szenvedni a szerelemtől. Éjjel-nappal, folyton csak arra a valakire gondol, aki nem akarja őt többet látni, tépelődik, mi a jobb: írni neki, felhívni, vagy csendben viselni az álmatlanságot.
Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.
A felnőttkor megpróbáltatásai szinte egyáltalán nem tudják megtörni azok szellemét, akiknek gyermekkorukban szüleik szeretete megtanította az önbecsülést.
Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát.