A boldogságunk vagy a boldogtalanságunk attól függ, ahogyan az eseményeket fogadjuk, és nem az események természetétől.

A boldogság mindig egy hajszálnyira volt. De ez a hajszál nem az emberi természet?

Akinek valódi problémái vannak, annak nincs ideje depressziósnak lenni.

Olyan ember akarok lenni, akire szívesen emlékeznek, nemcsak egyszerűen emlékeznek.

Ne hagyd, hogy a heg beléd zárja a fájdalmat.

Saját létezésünk ténye is majdnem túl meglepő ahhoz, hogy elviselhető legyen.

Vannak ilyen ölelések, amikor az ember úgy érzi, egybeolvad a másikkal. Néha a vágy ölelése ez, néha viszont a biztonság utáni vágy mozgat, és így menekülünk ahhoz a másik felünkhöz, akivel összebújva talán a legnagyobb borzalmakat is át lehet vészelni.

A világ nem arról szól, hány lélegzetet veszel, hanem azokról a pillanatokról, amikor eláll a lélegzeted.

A szerelem két ember közös ostobasága.