Félünk szeretni. És nem alaptalanul. Levetni az önzés páncélját, s meztelennek maradni mások között, közönyös és könyörtelen én-őrültek között, veszedelmes.
Gondolkodni könnyű, cselekedni nehéz. De gondolatunk szerint cselekedni a legnehezebb.
Tudja, az ostobák fecsegnek, a gyávák titkolóznak, a bölcsek pedig végighallgatnak másokat.
A félelem nem a gyávaság jele. A félelem az, ami lehetővé teszi, hogy bátrak legyünk, és megadja azt a kegyet, hogy szembeszálljunk az élet adta kihívásokkal.
Se nem hosszú, se nem rövid, hanem a tárgyhoz mért beszédre van szükség.
A nőknek soha nincs fölösleges imádójuk.