A remény majdnem olyan rossz, mint a félelem, ha arról van szó, hogy az ember átlépje azt a pontot, ahol fel kellene adnia.
Nincs olyan inga, amelyik csak egy irányban leng ki! Ha a sors nagy örömöket hozott, elhozza a nagy szenvedéseket is. Persze lehet apró örömök és pirinyó bánatok között is élni… De érdemes?
Bármilyen szituációban is vagyunk, azért vagyunk ott, mert abból valamit tanulnunk kell. Hiszen azért sodródtunk oda!
Várhattok-e igazságot a magatok részére, ha nem vagytok igazságosak mások iránt.
Nem kell bátornak, szentnek, mártírnak vagy zseninek lenni ahhoz, hogy valaki ateista legyen. Elég, ha képes azt mondani, hogy „nem tudom”.
Csudálatos, hogy gyakran az őrültség eltalálja, mit az értelem s józan ész nem bírna oly szerencsésen megoldani.
A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más?