Ősidőktől fogva tudja az ember, hogy amint félelem nélkül néz szembe a fájdalommal, szabad lesz.

Ha nem törődünk testünkkel, hol fogunk élni?

Oly embert ismerni, kivel a távolság és a kimondatlan gondolatok ellenére is úgy érzed, megértitek egymást – e földet ez virágoskertté változtatja.

olyan esemény emlékéért, mely önbizalommal tölt el.

Gyakran elég csak lenni valakivel. Nem kell, hogy megérintsen. Még a beszéd sem kell. Egy érzés suhan át köztetek. Nem vagy egyedül.

Nincsenek nagyobb terroristák a duzzogva hallgató, sértődöttséggel zsaroló embereknél.

Az élet túl rövid – vagy túl hosszú – ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le.

Az ember olyanná válik, mint az, akivel az idejét tölti.

Ha két kutya marja egymást, a harmadik ne avatkozzon bele.

Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.